Az egyiptomi piramisok közül leghíresebbek a gízai piramisok. Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a Nílustól nyugatra fekvő sivatag szélén helyezkedik el. A gízai piramisok a IV. dinasztia alatt, kb. i.e. 2575–2465 között épültek. Elsőként a legnagyobb, az egyiptomi piramisok küzül a leghíresebb, Kheopsz fáraó (Hufu) piramisa épült meg. Ezután következett Kheopsz fáraó fiának, Kephrén (Hafré) fáraónak a sírja. Végül megépítették a gízai piramisok közül a legkisebbet, amelyet Kheopsz unokájának, Mükerinosz (Menkauré) fáraónak emeltek. A gízai piramisok egy mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is. Kairóból busszal, illetve közelsége miatt taxival közelíthető meg. Turistáknak teveháton is szerveznek kirándulásokat a gízai piramisok megtekintésére.

A bezárához kattintson az ablakra.